Keresés
Magyar
  • English
  • 正體中文
  • 简体中文
  • Deutsch
  • Español
  • Français
  • Magyar
  • 日本語
  • 한국어
  • Монгол хэл
  • Âu Lạc
  • български
  • Bahasa Melayu
  • فارسی
  • Português
  • Română
  • Bahasa Indonesia
  • ไทย
  • العربية
  • Čeština
  • ਪੰਜਾਬੀ
  • Русский
  • తెలుగు లిపి
  • हिन्दी
  • Polski
  • Italiano
  • Wikang Tagalog
  • Українська Мова
  • Mások
  • English
  • 正體中文
  • 简体中文
  • Deutsch
  • Español
  • Français
  • Magyar
  • 日本語
  • 한국어
  • Монгол хэл
  • Âu Lạc
  • български
  • Bahasa Melayu
  • فارسی
  • Português
  • Română
  • Bahasa Indonesia
  • ไทย
  • العربية
  • Čeština
  • ਪੰਜਾਬੀ
  • Русский
  • తెలుగు లిపి
  • हिन्दी
  • Polski
  • Italiano
  • Wikang Tagalog
  • Українська Мова
  • Mások
Cím
Átirat
Ezután következik
 

Győzzön az erényes, 6/6 rész

Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom

Nem tudom meddig tart, míg meg- szabadulunk ettől a COVID-19-től. Ez az emberektől függ. (Igen, Mester.) Ha visszafordulnak és könyörületesen élnek, nem lesz több állat- vagy emberölés, akkor ez a járvány rövid időn belül el fog tűnni, bármilyen gyógyszer nélkül, vakcina nélkül, semmi gond nélkül. De ha továbbra is így folytatják, nem tudom, nem garantálhatom. Tudok valamennyit segíteni. De nem tudok teljesen segíteni. (Igen, Mester.)

Bármi más? December. Ellenőriztem. Ejha! Néhány dolog van még hátra, mert nem írtam több napig, ezért azt gondoltam, hogy semmi sem maradt, de ez csak 10-én volt, tehát több maradt még. És mi más van itt? Sokkal több, de nem mondhatom el nektek, oké? (Igen, Mester.)

A borz szereti a puha ételt, nem a kutyák kemény tápját, habár megette azt. De a puhát szereti, ezért… így szóltam, „Jó, be fogom áztatni forró vízbe egy kis ideig, és aztán oda fogom adni neki.” Akkor jobban szereti. Gyorsabban megeszi, és mindent megevett. Azelőtt néhány nagyobb darabot meghagyott. Csak a kis darabokat ette meg. Kiskutyáknak valót. Kiskutya tápot. Most megpuhítom és ő szereti. Megkérdeztem őt, „Szeretsz bármi mást?” Azt mondta, nem tudja, „Rendben van.” Elment néhány helyre, és grapefruitot evett. (Ó.) Valamilyen kertbe, valahova. Kirágja a héját és azután eszik néhány grapefruitot, nagyon keveset. Minden grapefruitba váj egy lyukat és megeszik párat. És aztán azt mondtam, „Van bármi más, amit adhatok neked, mert nem vagyok borz, nem tudom, mit szeretsz?” Így szólt, „Az már jó, az nagyon jó. A (vegán) kutyatáp jó.” És azután kérdeztem tőle, „De honnan tudtál a kutyatápról? Mivel a borzok nem tudnak semmit erről a kutyatápról, hogyan jöttél és ettél (vegán) kutyatápot, mintha a kutyám lennél?” Így szólt, „Sozy mondta nekem, hogy Te etetni fogsz engem.” (Ó.) Így szóltam, „Ah, az a lány! Minden lében kanál.” Nemcsak etetnem kell őt, gondoskodnom kell róla, most még bemutatott valaki mást is, hogy jöjjön és egye az ételemet. Ó, igen, ez nagyon vicces volt. Így szóltam, „Persze, etetni foglak. Nem tudtam ezt azelőtt, azt gondoltam, jobb békén hagyni téged. Mivel azelőtt soha nem tudtam, hogyan etessek egy borzot. És azt gondoltam, hogy a természetes élet jobb neked.” De ő nem szereti megenni azon csigákat és békákat és dolgokat. (Ó.) Tehát, Sozy valamikor azelőtt ott csellengett, és így szólt hozzá, „Gyere és beszélj a Mesterrel, Ő fog adni neked enni.”

Mivel beszélgetnek egymással, tudjátok? Nem tudtam, hogy egy kutya beszélni tud egy borzzal. Nem kell együtt lenniük ahhoz, hogy beszéljenek. (Igen.) Ha tudják, hogy a kutyákat én gondozom, tudnak beszélni. Így szólt, „Mit ettél? Nem szeretem megenni ezeket az élő csigákat a kertben.” Ezért Sozy azt mondta, „Nem eszünk állatokat. Nem! Vegánok vagyunk.” Így a borz megkérdezte, „Hogyan találsz vegán állatokat, akiket megeszel?” Sozy erre így szólt, „Te buta! Ezek nem vegán állatok. Ez vegán! Csak vegán, nem állatok.” Tehát így szólt, „Hogyan találtál ilyen ennivalót.” Erre így szólt, „Beszélj a Mesterrel. Ő etetni fog téged.” És ő valóban eljött (Ejha.) egyszer, amikor ott voltam. Valóban rám nézett, kétszer találkoztam vele. Mikor először találkoztunk, egyenesen szemtől szembe, de messziről. Néhány méteres távolságból, és a szeme ragyogott, (Igen.) de nagyon szomorú volt, (Ó.) akkor tudtam, hogy etetni fogom. Először kenyeret adtam neki, kekszet és ilyeneket. És megette a kenyeret. És akkor így szóltam, „Rendben, talán egy kevés (vegán) kutyatáp a zsákban még friss és új, ezért adtam neki egy keveset, hogy lássam, megeszi-e. Mindet megette. (Ó.) Igen. Azután legközelebb adtam neki egy kis kenyeret és több (vegán) kutyatápot. Minden ételt megevett; otthagyta a kenyeret. Ebből tudtam, hogy csak a (vegán) kutyatápot szereti. Talán túlságosan hallgat Sozyra. Sozy így szólt, „Vegán kutyatápot eszünk. Nem eszünk más dolgokat, amelyek nem vegánok.” Ezért ő talán aggódik, hogy bármilyen más dolog nem vegán. Így nem ette meg többé a kenyeret, csak a (vegán) kutyatápot eszi meg. És később, egy nap arra gondoltam, talán…. mivel hagyott néhány nagy szemcsét a kutyák labdacsaiból. Tudjátok, az evésre kész (vegán) kutyatáp? (Igen, Mester.)

Tehát azt mondtam neki, és most szóltam valakinek, hogy gondozza őket, ha nem vagyok ott, valaki más gondoskodik majd róla. Nem mindig van időm, vagy nem mindig vagyok ugyanazon a helyen. Folyton költöznöm kell. Körbe kell szaladgálnom. Biztonsági okokból, és más okok miatt, spirituális okokból. Mivel néhány hely több spirituális értékkel rendelkezik, mint más helyek. És miután végzek az egyik hellyel, megyek egy magasabb helyre. Értitek? (Igen, Mester.) Ha van egy, akkor költöznöm kell. Tehát egy nap arra gondoltam, talán ő nagyon kicsi. Csak hat vagy hét hónapos. Így talán a puha ételt szereti. Tehát azt mondtam a személynek, aki gondozza, „Tedd forró vízbe, hogy beáztasd először; jobban szereti.” Körös-körül járt és így szólt, „Köszönöm. Köszönöm.” (Ó.) Körös-körül forgott, és így szólt, „Köszönöm.” Pont úgy, ahogy a kutyák, mikor kergetik a farkukat. (Ó.) Talán Sozytól tanulta, nem tudom, a kutyámtól. Sok más dolog van, amiről nem beszélhetek nektek. Nem baj, nem számít. Más dolgokról nem szólhatok. Erről.

Tudjátok, hogy vannak újabb variánsai a COVID-nak manapság, igaz? (Igen, Mester.) 70 vagy 80 százalékkal gyorsabban terjednek, mint a régiek. (Hűha.) És Angliában találták azokat, de talán már Franciaországban vannak vagy bárhol máshol, így egész Európa le van zárva most. (Ejha.) Nem engednek senkit Angliából jönni, nos, hacsak nem valami igazán sürgős vagy nagyon, nagyon fontos okból. (Igen, Mester.) Mind le vannak zárva most. Most egész Anglia el van zárva Európától. (Igen, Mester.) Sőt azután még más országok is megtiltják az angoloknak, hogy az országukba menjenek. Elfelejtettem, talán Törökország vagy valami. Nyomozzátok ki. Mivel ez az új variáns Angliából van, Angliában találták. És hat, hét típusa van. Vagy talán több most. Olyan ijesztő. (Igen, Mester.)

Nem vagytok boldogok, hogy egyedül éltek együtt egy buborékban. (Igen. Igen, Mester.) Nem hordok maszkot. Mert ha maszkot viselek, talán így fogok beszélni, „Hogy vagytok?” Ezen kívül, nincs rá szükségem, egyedül élek. (Igen.) Nem vagyok kapcsolatban senkivel. (Igen. Igen, Mester.) Még a kutyákkal sem most. Nem találkozom a kutyákkal, nem találkozom veletek. Csak így élünk.

Nem tudom meddig tart, míg meg- szabadulunk ettől a COVID-19-től. Ez az emberektől függ. (Igen, Mester.) Ha visszafordulnak és könyörületesen élnek, nem lesz több állat- vagy emberölés, akkor ez a járvány rövid időn belül el fog tűnni, bármilyen gyógyszer nélkül, vakcina nélkül, semmi gond nélkül. De ha továbbra is így folytatják, nem tudom, nem garantálhatom. Tudok valamennyit segíteni. De nem tudok teljesen segíteni. (Igen, Mester.) Ez már sok, rengeteg segítség. Ezért nem hal meg olyan sok ember, mint ahányan meghaltak volna. Értitek? (Igen, köszönöm, Mester.)

S azt kérdezem, „Barátok vagytok?” Visszatérünk a borzhoz. Láttam itt a minap. „Barátok vagytok valahogy?” Így szólt, „Nem, nem ismertük egymást azelőtt.” „De beszélgettek, igaz?” Azt mondta, „Igen, igen társalgást folytatunk, és meglátogat engem néha.” Talán asztrálisan. Tudjátok, a lélek. Nekem sem hozzátartozóm. Mesternek sem. „Mikor mondta neked?” Azt mondta, „Néhány hónapja.” Így szóltam, „Rendben.”

Néhány hónappal ezelőtt találkoztam először vele. Ny a neve. Van neve. Ny. N-Y. Tehát Ny-nak hívtam őt néha, mikor azelőtt enni adtam neki. Most nem etetem. Valaki meg tudta tenni, de mikor azelőtt etettem őt, mindig a nevén szólítottam. Így szóltam, „Ny, kész az ételed. Mikor kész vagy, mikor éhes vagy, gyere enni, jó? Minden szeretettel és meg kell köszönnöd Istennek. Isten adja ezt neked. Én csak Isten akaratát hajtom végre. Rendben? Segítek neked, de ez Istentől van.” Ő megérti. Azelőtt, mikor még etettem őt, a házam körül körözött. Ez egy kis lakás, toalettel és mindennel azon a hatszor négy méteren. És előkészítve a kutyáknak is. Arra az esetre, mikor jönnek a kutyák, legyen helyük. Van egy kanapéjuk és a ketrecük, amit én terveztem. De csak egyet, mert többnyire a kanapéra ugranak. Szeretik. Mert jobban látnak engem. Magasabb is. Azt mondom nekik, „Talán hideg a barlang, mert a padlón van, így, ha akarjátok, a kanapé jobb.” De azóta, mindig a kanapén alszanak. Ha hozzájuthatnak. Néha beugranak a barlangba, tudjátok, a kutya odújukba, ha azt sötétnek akarják. Egyébként a kanapén tartózkodnak.

A minap, mivel esett az eső, azon gondolkodtam, hogyan boldogulhat a borz ilyen időjárásban. És olyan fiatal. A szülei már meghaltak, (Ó.) öregség miatt, elmondta nekem. Ezért egyedül él, és egyedül gondoskodik magáról. Már olyan fiatal. Talán három, négy hónapos kora óta, igaz? (Ó.) És most jól van, így szomorú vagyok, úgy érzem, talán el kellene mondanom a személynek, aki gondozza, hogy tegyen ki egy kutya odút, vagy valamit neki. De azután azt mondtam, „Ó, nem, jobb, ha nem, mert az nem olyan biztonságos, mintha a saját odújában lenne. Talán már tudja, talán a szülei megtanították őt, vagy talán a szülei odújában tartózkodik, mivel ha továbbra is jön enni, az azt jelenti, hogy jól van. Biztonságosabb, mint betenni őt abba a kutya dobozba, és kitenni, és bármilyen más lény bemászhat oda és árthat neki, tudjátok, mit mondok? (Igen.) Vagy ha a kutyák odamennek, esetleg elhaladhatnak mellette és megijeszthetik. Nem mindegyik fog úgy beszélni, mint Sozy. Talán megijeszthetik őt vagy odamennek és szaglásszák, szimatolják, és halálra ijesztik. Tehát azt mondtam, jobb, ha nem. Csak hadd legyen ott. Csak adunk neki ételt, ez elég. Erre gondoltam. Tehát, a lelke odajött hozzám és így szólt, „Ne legyél szomorú, mert szeretlek Téged. (Ó!) Mint a gyerek az anyját, annál jobban." Tehát (Ejha.) azt mondtam, „Rendben. Nem szomorú, csak aggódok érted.” Sok más állat miatt is aggódok, mert nincs biztonságuk, tudjátok? mert nincs biztonságuk, tudjátok? (Igen, Mester.)

Legutóbb, egy helyen laktam, és láttam, hogy néhány kismókus leesett a földre és meghalt. (Ó.) Ó, és ez tényleg fájt nekem. De hogyan tudsz a mókusról gondoskodni? És azután ők csak fiatalok, vagy talán túl erős szél volt, és azután csak leestek. Ó, Istenem. Réges-régóta olyan sok fájdalmat okoz ez nekem. Rendben. Sajnálom. Bármi mást… akartok a naplóból, hm? Van más kérdés? Vagy csak ez? (Ez minden, Mester.) Ennyi az összes? Lássuk van-e más.

Azt mondtam itt, hogy „Túl sokat sírok minden nap. Nem jó a szememnek. Jobb, ha kontrollálom. Manapság egy kicsit jobban el vannak homályosodva.” „Kérlek, Mennyek, bocsássatok meg az állatoknak s ellenségeiknek. Bocsássatok meg minden embernek.” És van néhány más dolog, amit szintén nem mondhatok el nektek. Sajnálom. Azt hiszem, ez a vége. Ez egy másik napló. Ez nem sok. És ebbe nem írok sokat, néha, de nem sokat. Nem. Rendben, rendben. Akkor ennyi. Sok más jövendölés van erről vagy arról a vezetőről, és ilyen meg olyan dolgokról a bolygónkról. Nem mondhatom el nektek. Jó? (Értem, Mester. Köszönöm, Mester.)

Ismét Boldog karácsonyt, és Boldog Újévet kívánok Neked. (Boldog karácsonyt, Mester és Boldog Újévet is Neked.) Nincs több kérdés, igaz? (Nincs, Mester. Nincs több.) Rendben, nagyon jó. (Nagyon szépen köszönjük, hogy szántál időt rá, hogy velünk beszélgess, Mester.) Valóban méltányolnotok kellene. (Igen, köszönöm, Mester.) Mivel az időm valóban nagyon szűkös. Nagyon szűkös. Bármikor meg tudom tenni, boldogan megteszem. Jó? (Nagyon szépen köszönjük, Mester.) Ma nincs sok sürgős műsor, nem olyan sokat adunk le ma este, vagy nincs sok javítás, tehát rendben van. Igen. Rendben, köszönöm akkor, (Köszönjük, Mester.) hogy jó fiúk vagytok (Köszönjük, Mester) és jó lányok. Isten áldjon mindannyiótokat. (Isten áldjon Mester. Köszönjük, Mester.) Köszönöm nektek, hogy mindent megtesztek a világ segítésére, hogy nekem segítsetek, és feltétel nélkül. Nem akartok sokat a világtól, nem akartok sokat a saját kényelmetekért, habár mindenetek meglehet, amit akartok, tudjátok ezt, igaz? (Igen.) Csak rendeljetek, ami kell nektek. Rendben? Soha, soha… Nem fogok mondani semmit. Csak a kényelmetekért, és hogy folytatni tudjátok a munkát. Rendben? (Köszönjük, Mester.)

Igaz is, szeretném megköszönni minden Supreme Master Television dolgozónak is kint a világban. Ők is sok áldozatot hoznak, mivel nekik dolgozniuk is kell, hogy megkeressék a kenyerüket, és családtagjaik is vannak, kötöttségeik kötelességeik, és arra is időt kell szánniuk, hogy segítsenek ezen munkában, hogy segítsék világunkat. Tehát őszintén és alázatosan köszönöm. Isten áldjon mindannyiótokat. Nagyon szeretlek titeket. Köszönöm. Ölelés, ölelés. Isten áldjon titeket s a családotokat. Viszlát mostanra. (Viszlát, Mester.)

Továbbiak megtekintése
Minden rész  (6/6)
1
27:41
2021-01-02
10503 megtekintés
2
26:30
2021-01-03
7491 megtekintés
3
33:58
2021-01-04
11646 megtekintés
4
27:41
2021-01-05
6763 megtekintés
5
27:29
2021-01-06
6456 megtekintés
6
30:13
2021-01-07
5956 megtekintés
Megosztás
Megosztás
Beágyazás
Kezdés
Letöltés
Mobil
Mobil
iPhone
Android
Megtekintés mobil böngészővel
GO
GO
Prompt
OK
App
Szkenneld be a QR kódot, vagy a letöltéshez válaszd ki a megfelelő operációs rendszert
iPhone
Android